Ildikó azonban egyetlen mozdulattal elhárította a kérdést.
— Ugyan, semmiség az egész! Arra gondoltam, ideje egy kicsit rendbe szedni a lakást. Minden olyan elhasználódott volt már, kopott és ódivatú. Ráadásul a házban is nagy felújítás zajlik, gondoltam, akkor már legyen bent is minden szép és korszerű.
Lilla gyanakodva pillantott körbe még egyszer, majd óvatosan rákérdezett:
— És mindez mennyibe került?
— Á, ne is beszéljünk róla — legyintett Ildikó könnyedén. — Gáborka besegített egy kicsit, áldja meg az ég érte. Igazi gondoskodó fiam van!
Lilla lassan a férje felé fordult. Gábor a padlót fixírozta, vállai beesetten lógtak, mintha legszívesebben eltűnne a fal mögött.
— Besegített? — ismételte meg halkan. — Pontosan hogyan segített?
— Lilla, ezt majd otthon megbeszéljük — motyogta Gábor feszülten. — Nem itt, anyu előtt…
— Nem, szerintem itt és most fogjuk tisztázni — vágott közbe Lilla határozottan. — Ildikó, mennyi pénzt adott Gábor?
— Jaj, hát miféle pénzről beszélünk! — tiltakozott az asszony heves kézmozdulatokkal. — Csak egy kis támogatás…
— Kis támogatás? — Lilla hangja remegett az indulattól. — Gábor, mondd ki végre. Mennyi volt az annyi?
A férfi továbbra sem nézett fel.
— Kérdeztem valamit! — emelte fel a hangját Lilla.
— Ötszázezer forint… — suttogta végül Gábor alig hallhatóan.
Lillának elszorult a torka. Ötszázezer. Szinte az egész megtakarításuk, amit hónapról hónapra tettek félre, hogy egyszer saját lakásuk lehessen.
— Ezt hogy tehetted? — lehelte döbbenten. — Hiszen közös célunk volt… azért gyűjtöttünk, hogy elköltözzünk innen.
— Jaj, kislányom, ne dramatizáld túl! — szólt közbe Ildikó sértődötten. — Visszaadom én azt, esküszöm. Amint rendesen jön a nyugdíjam…
— Az még legalább húsz év — mosolyodott el Lilla keserűen. — Addig miből élünk? Két gyerekünk van, Ildikó. Etetni kell őket, ruhát venni nekik, iskoláztatni…
— Ugyan már, a gyerekek felnőnek valahogy — legyintett az asszony. — De itt csöveket cserélnek, felszedték a csempét, a radiátorokat is kiszerelték. Nem maradhatok betonfalak között! A szomszéd, Brigitta, teljesen modern lakást csináltatott magának. Miért maradnék le mögötte?
Lilla egyetlen szó nélkül megfordult, és elindult kifelé. Gábor azonnal utána sietett.
— Lilla, várj! Kérlek, hallgass meg!
— Mit kellene még meghallgatnom? — kérdezte fáradtan. — Meghoztad a döntést helyettem. Helyettünk. A gyerekeink feje fölött is. Miről beszéljünk még?
Szótlanul mentek le a lépcsőn, majd beszálltak az autóba. A motor zúgása töltötte be a csendet.
— Menjünk haza — mondta Lilla halkan.
Az út hátralévő részében egyikük sem szólalt meg. Lilla az ablakon túl elsuhanó fákat figyelte, és arra gondolt, milyen könnyen semmivé válhatnak évek alatt szövögetett tervek egyetlen meggondolatlan lépés miatt.
Otthon némán elővett egy bőröndöt, és pakolni kezdett.
— Elmegyek anyáékhoz pár napra — közölte végül. — Szükségem van időre, hogy átgondoljam ezt az egészet.
— Lilla, kérlek, ne csináld! — könyörgött Gábor kétségbeesetten. — Jóváteszem, ígérem!
— Mégis hogyan? — nézett rá szomorúan. — Visszakéred a pénzt Ildikótól? Vagy eladatod vele a frissen felújított lakást?
Válasz nem érkezett. Lilla felkapta a táskáját, és magára hagyta a férjét az előszobában, aki tanácstalanul állt ott, mintha hirtelen nem tudná, merre induljon.
A szülei házában végre kitört belőle mindaz, amit addig visszatartott. Zokogva borult az édesanyja vállára. Az asszony csendesen simogatta a haját.
— Ne aggódj, kislányom, megoldódik ez is — suttogta nyugtatóan. — Nem te vagy az első nő, aki ilyesmit él át, és nem is az utolsó.
— Anya, annyit dolgoztunk érte… álmodoztunk róla — sírta Lilla. — És ő egyszerűen odaadta az egészet. Csak azért, hogy új csempe és laminált padló legyen.
— A férfiak gyakran nem látják a határokat — sóhajtott az édesanyja. — Sokszor még mindig az anyjuk kedvében akarnak járni, akkor is, ha már saját családjuk van.
Lilla a hétvégét a szüleinél töltötte. Gábor minden nap hívta, üzeneteket hagyott, bocsánatért esedezett, és azt ismételgette, hogy mindent rendbe hoz. Ő azonban nem vette fel a telefont. Idő kellett neki, hogy lehiggadjon és tisztán lásson.
Vasárnap este végül elhatározta, hogy visszamegy a közös otthonukba, és szembenéz mindazzal, ami ott vár rá.