– Aztán majd rám tolod az egészet. Jön a tavaszi hajtás, áprilistól júniusig egyetlen nyugodt hétvégém sem lesz. Ugye így lesz, anya?
– Ugyan, minek neked az a telek? Egész életedben városi ember voltál, pár hét után ráunsz a kapálásra. Nem akarok veled összeveszni, fiam, de ebben most Eszternek adok igazat!
Mária arcára kiült a sértettség. Régóta dédelgetett álma volt, hogy saját kis hétvégi háza legyen, és amikor látta, hogy szép szóval nem ér célt, más megoldáson kezdett törni a fejét.
Nem sokkal később váratlanul beállított a fiához és a menyéhez, és minden bevezetés nélkül közölte:
– Fizessétek vissza a garázs árát!
– Miféle összegről beszélsz, anya? – hökkent meg Péter. – Te ajándékként adtad nekünk.
– Megváltozott a véleményem! – csattant fel Mária. – Jót akartam, segítettem rajtatok, hogy könnyebb legyen. Így háláljátok meg?
Majd kemény hangon hozzátette:
– Vagy íratjátok vissza a garázst az én nevemre, és eladom, vagy kifizetitek az értékét. Nincs harmadik lehetőség.
Eszter nem maradt csendben:
– Mária, az ajándékozási szerződés végleges. Utólag nem lehet csak úgy visszacsinálni. És ha Péter nem hajlandó fizetni, akkor mit tesz?
– Bírósághoz fordulok! Követelem a tartásdíjat, és mindenki előtt kiteregetem, hogyan hagyott cserben a saját fiam! – fenyegetőzött az asszony. – Nem ismétlem el még egyszer: garázs vagy pénz!
A vita egyre hevesebb lett, végül Eszter – hogy véget vessen a jelenetnek – előteremtette az összeget, és átadta az anyósának.
Mária már elégedetten készült távozni, amikor Eszter utána szólt:
– Kérek egy írásos nyilatkozatot arról, hogy ezután semmiféle követelése nincs velünk szemben, és a garázs ügyében többé nem zaklatja Pétert.
– Tessék? – hördült fel Mária. – Nem elég a szavam?
– Nem. Kérem, írja le. Ismerem önt. Itt várok.
Mária sértett arccal firkantott néhány sort egy papírra, aláírta, majd odacsúsztatta az asztalon.
– Soha többé nem teszem be ide a lábam – vetette oda dacosan. – Amíg bocsánatot nem kérsz tőlem.
Aztán még visszaszólt:
– Tudtam, hogy ravasz nőt hoz a családba a fiam! Mindent elmondok Péternek, azonnal felhívom! Amint hazajön az üzleti útról, számolhatsz a következményekkel!
A nagy sértődés azonban nem tartott sokáig. Amint Mária megszerezte a vágyott hétvégi házat, teljesen magával ragadta az új szerep. Minden szombaton percre pontosan hét órakor csörgött Péter telefonja:
– Gyere értem, vigyél ki a telekre!
Az első hetekben Péter engedett. Hajnalban kelt, autóba ültette az anyját, kivitte a házhoz, majd ott maradt segíteni: füvet nyírt, javítgatott, pakolt – fél napjai mentek rá más birtokának rendbetételére.
Nem telt bele sok idő, és elege lett a kényszerű kertészkedésből. Péntek esténként repülő üzemmódba állította a mobilját, és hétfő reggelig tudomást sem vett a hívásokról, remélve, hogy így végre lesz egy nyugodt hétvégéje.