Szombat reggel, a reggeli közben Márk váratlanul komoly hangot ütött meg a szülei előtt.
– Anya, apa, szeretnék valami fontosról beszélni veletek.
A szülők összenéztek, majd kíváncsian a fiukra pillantottak.
– Halljuk csak, fiam – felelte derűsen Zoltán. – Mivel készültél?
– Tudjátok, hogy meg szeretném kérni Eszter kezét. Már be is adtuk a papírokat az anyakönyvi hivatalba.
– Persze, hogy tudjuk – mosolygott Réka gyengéden. – Hiszen azt mondtátok, nem csaptok nagy lakodalmat, inkább elutaztok pihenni. Csak nem változott a terv?
– Nem, minden marad a megbeszéltek szerint. Viszont van egy komoly gondunk: hol fogunk lakni, amikor hazajövünk?
– Hát nálunk – vágta rá az édesanyja habozás nélkül. – Eszter nagyon kedves lány, örömmel segítenék neki belejönni a háztartás vezetésébe.
Márk zavartan megköszörülte a torkát.
– Anya, épp ez az, amit ő nem szeretne. Azt mondja, két háziasszony egy konyhában előbb-utóbb összeütközik, és abból csak felesleges vita lenne.
– Ugyan már! – csóválta a fejét Réka. – Mi is éveken át együtt éltünk apád szüleivel, mégsem volt veszekedés az anyósommal. Sőt, rengeteget segített, amikor te megszülettél. Eszterrel sem kötekednék. Ráadásul megvan a saját, tágas szobád, kényelmesen elférnétek ott, anélkül hogy bárkit zavarnátok.
– Manapság a szakemberek azt tanácsolják, hogy a fiatal házasok külön kezdjenek – érvelt Márk. – Így kisebb az esély a súrlódásokra, és erősebb marad a kapcsolat.
– Lehet, hogy a pszichológusok ezt mondják – felelte békülékenyen Zoltán –, de ti még nem sok tapasztalatot szereztetek a mindennapi teendőkben. Jól jönne a segítségünk, akár a házimunkában, akár anyagilag. Ha velünk laktok, félre is tudnátok tenni egy saját lakásra.
– Igen, de akkor évekig kellene gyűjtenünk az önerőre, aztán újabb hosszú időre eladósodnánk. Mikor élnénk? Mikor vállalnánk gyereket? Csak a törlesztést fizetnénk.
– Akkor talán Eszter szüleihez költöznétek? – kérdezte Réka.
– Az sem megoldás. Ők a város szélén laknak, egy régi családi házban, ahol még mindig fával fűtenek. A vizet kútból húzzák, a mellékhelyiség az udvaron van. Kérdeztem, miért nem vezetik be a vizet a házba, de csak vállat vontak. Eszter nem akar így élni.
– Pedig eddig is ott lakott – jegyezte meg az anyja.
– Igen, de most már más életet szeretne. Ráadásul alig férnek el: apró szobája van, ott él a kamaszöccse is, és a nővére épp válik, visszaköltözik a gyerekével. Nekünk biztosan nem jutna hely. És ott is a szülőkkel kellene együtt laknunk.
Réka sóhajtott, majd kissé sértetten szólalt meg:
– Szóval nálunk nem jó, náluk sem jó… akkor tulajdonképpen mit szeretnétek? – és a levegőben már ott vibrált a közelgő, élesebb hangú kérdés előjele.