Nóra akkor még belegyezett. Úgy érezte, ez kedves gesztus az idősebb generáció felé, és természetes, hogy támogatják Erzsébetet, ha már van rá lehetőségük. Már az érkezés napján azonban világossá vált, mire számíthat. Az anyósa egy kifakult, apró virágmintás kötényt nyomott a kezébe, majd szó nélkül a fóliasátor felé terelte.
A pihenésből hamar kimerítő robot lett. A rothadó növénymaradványok szaga beleette magát a levegőbe, Nóra térde estére sajgott a sok guggolástól, a körmei alatt pedig állandóan ott feketélltek a földcsíkok. Üvegeket súrolt át szódabikarbónával, cukkinit darabolt, fedőket forrázott ki. A keze annyira átitatódott az ecet maró illatával, hogy időnként elfogta a hányinger.
Gábor közben a tornácon üldögélt makulátlan pólóban, és a telefonját nyomkodta.
— Ma megbeszéltem a helyi gazdákkal, hoznak nekünk biozöldséget jóval piaci ár alatt — jelentette ki vacsoránál elégedetten. — Látod, anya, milyen jól szervezek? Nélkülem kétszer ennyit fizetnél.
Később jött a lakásfelújítás. Nóra könyörgött, hogy legalább az alapmunkákhoz hívjanak szakembereket. Gábor hajthatatlan maradt.
— Egy fillért sem adok ki idegeneknek. Megcsináljuk magunk.
Nóra máig emlékszik az alapozó festék fullasztó szagára. Hajnalig kaparta le a régi, még a szocializmusból ott maradt tapétát, ami csak a vakolat darabjaival együtt engedett. Zsákokban cipelte fel a keverőanyagot, miközben a férje komoly arccal vízmértéket illesztett a falhoz, majd csettintett.
— Itt két milliméter eltérés van. Csináld újra.
Az igazi töréspont azonban a múlt télen érkezett el.
Gábor egyik este közölte, hogy a kollégái többnapos téli horgászatra hívják egy tóparti üdülőbe. Nóra akkor már két hete megállás nélkül dolgozott az éves záráson, hétvégék nélkül. Csak annyit kért, maradjon most otthon.
— Már befizettem a benzinköltséget — legyintett Gábor. — Pihend ki magad, aludj egy nagyot.
Alvásról szó sem lehetett. Szombat reggel hétkor csörgött a telefon. Erzsébet hangja gyenge és remegő volt.
— Nórikám… elestem a tornácon. A derekam úgy fáj, alig kapok levegőt. Hívom Gábort, de nem elérhető.
Nóra egy pillanat alatt talpon volt. A pizsamára kapta fel a farmerját, beült az autóba, és az ónos úton a faluba sietett. Útközben a legrosszabb képek villantak fel előtte: súlyos sérülés, kórházi folyosók, hosszú hónapokig tartó lábadozás.
Kopogás nélkül rontott be a házba. Az orrát azonnal megcsapta a frissen főzött tea erős illata és a sütőből áradó édes, vajas sütemény zamata.