„Egy hónap múlva lesz az esküvő, és az édesanyád már be is költözött a lakásomba?!” — csúszott ki belőlem döbbenten, amikor megláttam leendő anyósomat a saját konyhámban főzőcskézni.
„Mindjárt megérkezik a lányom a családjával, gyere csak be te is!” — mondta, mintha nem is az én otthonom küszöbén állnék. Én azonban nyugodtan ránéztem, és csak ennyit feleltem:
„Katalin, kapcsolja le a tűzhelyet. Beszélnünk kell.”
Hátrafordult, a szemöldöke úgy szaladt fel, mintha azt kértem volna tőle, hogy július közepén lapátoljon havat. A gránit munkalapomon, ahol reggel még a laptopom feküdt a jelzáloghitel irataival és a törlesztési ütemezéssel, most két fazék gőzölgött. A levegőben odaégett hagyma szaga keveredett a nehéz, édeskés virágparfümjével. Az előszobában idegen utazótáskák sorakoztak, a fogason pedig ott lógott a bézs kabátja: az enyém mellé akasztotta, pontosabban az enyémet egészen a sarokba szorította vele.
„Hogyhogy beszélnünk kell?” — horkant fel, miközben egy olyan konyharuhába törölte a kezét, amelyen a vőlegényem monogramja volt kihímezve. „Péter azt mondta, ez a lakás közös lesz. Ha pedig így van, akkor segítek nektek berendezkedni. Egyedül úgysem boldogultok. Ráadásul Dóra is jön a gyerekekkel vendégségbe, nekik is kell hely. Szállodára meg nem fogunk pénzt kidobni.”
Lassan vettem levegőt. A torkomban szúrós gombóc feszült, mégis sikerült egyenletes, szinte jeges hangon megszólalnom.
„Péternek nem volt joga lakhatást ígérni önnek. Ez az ingatlan az enyém. Három évvel azelőtt került a nevemre, hogy egyáltalán megismertem volna a fiát. Kulcsot pedig senkinek sem adtam. Sem önnek, sem neki.”
Péterrel két és fél éve voltunk együtt. Ő építész volt, én vállalati jogászként dolgoztam. Sokáig úgy tűnt, minden fontos dologban egy irányba nézünk: hasonló terveink voltak, tiszteletben tartottuk egymás idejét, és a pénzügyeinket is pontosan megterveztük. Az esküvőt sem akartuk elsietni; abban állapodtunk meg, hogy előbb lezárom a hitelem maradékát. Ezt az egyszobás lakást nem romantikus gesztusként vettem, hanem kapaszkodónak. Minden négyzetméterét vidéki kiküldetésekkel, éjszakába nyúló szerződés-ellenőrzésekkel és elhalasztott szabadságokkal fizettem ki.