Levegőért kapkodva ledobta magáról a széldzsekit, aztán olyan természetességgel akasztotta fel a fogasra, mintha egy percre sem költözött volna el innen. Mária Pavlovna közben cipőstül végigtrappolt a lakáson, egyenesen a konyháig.
— A csomagokat egyelőre hagyd az előszobában — osztogatta az utasításokat. — Én majd a nagyszobában elrendezem a holmijait. Te meg, Eszter, ürítsd ki neki a hűtő alsó polcát. Mostantól valahogy meg kell férnetek egymás mellett.
Eszter egyetlen szóval sem válaszolt. Bement a fürdőszobába, magára tolta a reteszt, és felhívta az ügyeletet. Nyugodt, pontos mondatokban mondta el, mi történt: erőszakos behatolás, fenyegető viselkedés, volt hozzátartozók, akik nem hajlandók elhagyni más magántulajdonát.
Amikor visszatért az előszobába, kihúzta a komód egyik fiókját, kivett belőle egy kék műanyag irattartót, majd leült a puffra.
Nagyjából fél órát kellett várnia. Ezalatt Gergő már át is öltözött otthoni melegítőnadrágba. Kisandított a folyosóra, lustán megvakarta a hasát, és sértődött hangon odaszólt:
— Eszter, hol van a tévé távirányítója? Hová dugtad el? És dobj már össze valami szendvicset, anya addig megnézi, mi van a tűzhellyel.
Eszter válasz helyett csak erősebben szorította az ölében az irattartót, és magában számolta a perceket, amíg megérkezik a járőr. Amikor nehéz léptek hallatszottak a lépcsőházból, majd megszólalt a csengő, azonnal felpattant, és ajtót nyitott. Két egyenruhás rendőr állt a küszöbön.
Mária Pavlovna rögtön eléjük perdült, mellkasára szorította a kezét, és egy pillanat alatt mézesmázosra váltott:
— Jaj, biztos urak, de jó, hogy itt vannak! Családi kis nézeteltérés az egész, tudják, a házasok már csak ilyenek. Ez a hisztérika ki akarja dobni az utcára a saját férjét, pedig ő itt javítgatott, felújított, teljes joga van itt lakni!
A járőrök idősebb tagja rá sem hederített az előadásra. Eszterre nézett.
— Ki a lakás tulajdonosa?
— Én — felelte Eszter, és kinyitva átnyújtotta a mappát. — Itt a tulajdoni igazolás. Itt pedig a válásról szóló bírósági határozat, benne a különélésre vonatkozó résszel. Ez az úr ki van jelentve innen, semmilyen joga nincs a lakáshoz. Erővel nyomultak be.
A rendőr figyelmesen átfutotta a papírokat, a sorokra kis lámpával világított rá. Aztán lassan Gergő felé fordult, aki addigra szinte belepréselte magát a falba.
— Uram, kérem az iratait.
Gergőnek megremegett a keze, ahogy a zsebéhez kapott.