Gábor továbbra is rendíthetetlennek mutatta magát, mintha a tárgyalóterem légköre és minden jelenlévő figyelme még mindig az ő akarata szerint mozdulna.
A rövid szünet alatt Júlia, Eszter ügyvédje, közelebb hajolt hozzá, és csendesen azt mondta, nem muszáj folytatnia, ha a vallomás túlságosan felkavarja. Eszter azonban higgadt maradt.
„Ha most megint elnémulok, akkor újra ő nyer” — felelte.
Amikor a tárgyalás újraindult, a bírónő megkérdezte a feleket, van-e még olyan bizonyíték, amelyet a záróbeszédek előtt ismertetni kívánnak. Eszter lassan felállt a helyéről.
„A férjem azt mondja, könnyen irányítható voltam” — szólalt meg tisztán, remegés nélkül. „Ebben nem téved. Hosszú éveken át pontosan erre tanított: hogy engedelmeskedjem.
De ma nem azért állok itt, hogy vitába szálljak vele. Azért jöttem, hogy megmutassam, mibe került nekem ez az engedelmesség.”
Ezzel óvatos mozdulattal lehúzta sötétkék ruhája oldalán a cipzárt.
A ruha alatt feszes orvosi kompressziós felső volt rajta, derekát és törzsét pedig kemény ortopédiai merevítő fogta körbe. A teremben egyszerre elhalt minden nesz.
A hegek a kulcscsontja alól indultak, és egészen a csípőjéig futottak végig a testén.
„Gerincsérülés, több eltört borda és egy csípőrekonstrukció nyomai” — mondta továbbra is nyugodt hangon.
„A férjem verziója szerint mindez azért történt, mert egyszerűen leestem a lépcsőn.”
A kórházi zárójelentéseket és orvosi iratokat bizonyítékként csatolták az ügyhöz. Eszter elmondta, hogy évekkel korábban, a legsűrűbb turisztikai időszakban már beteg volt, és a végkimerülés határán állt.
Gábor ennek ellenére rákényszerítette, hogy nehéz árukat hordjon át a birtok egyik részéből a másikba.
„Amikor azt mondtam neki, hogy nem bírom tovább” — folytatta Eszter, miközben ujjai megérintették a merevítőt —, „csak annyit felelt: »Bírnod kell. Ez a dolgod.«”
A hivatalos történetben Gábor azt állította, hogy felesége véletlenül zuhant le. Eszter azonban a bíróság előtt kimondta, mi történt valójában: veszekedés közben Gábor elkapta a karját, aztán erővel ellökte.
Amikor már sérülten feküdt a földön, megfenyegette, és ráparancsolt, hogy hallgasson, nehogy a főszezon alatt csorbát szenvedjen az üzlet hírneve.
Gábor ekkor elvesztette az önuralmát, és dühödten felkiáltott, hogy Eszter mindezt kitalálta.