– Réka, ma teljesen véletlenül összefutottam anyával – kezdte óvatosan Márk, mintha puha talajra lépne. – Azt kérdezte, eljöhet-e Dóra születésnapjára.
– Nem – felelte a nő anélkül, hogy akár csak felé fordult volna.
– Figyelj… – próbálkozott békülékeny hangon a férfi. – Nem lenne ideje végre lezárni ezt? Két esztendő eltelt már.
– Csak két év? – kapta fel a fejét Réka, és a szeme haragosan felvillant. – Neked talán „már”, nekem viszont „csak”! Egyetlen pillanatra sem tudom kitörölni azt a borzalmat az emlékezetemből.
– Kicsim, így nem lehet élni – lépett közelebb Márk, és átölelte. – Ami megtörtént, azon nem változtathatunk. Az élet megy tovább. Anya is megszenvedte a történteket. Tudod jól, mennyire rajong az unokájáért, és mennyire hiányzik neki. Hadd jöjjön el, mégiscsak a gyerek születésnapjáról van szó.
– Nem! – Réka arca elsápadt az indulattól. – Nem akarom látni őt!
– Én viszont igen! – tört ki Márkból a feszültség. – Az édesanyámról beszélünk! És ha már őszinték vagyunk, abban a helyzetben mindketten hibáztatok. Miért csak ő viselje a következményeket?
– Szóval így gondolod? – Réka hangja jegessé vált. – Rendben. Akkor jöjjön csak. Dórával együtt elmegyünk itthonról, ti pedig ünnepeljetek kettesben!
– Réka! – háborodott fel a férfi. – Meg ne próbáld! Ha ezt megléped, nem tudom, mit teszek!
– Majd meglátod – vetette oda dacosan az asszony, és kiviharzott a szobából.
Valaha mindenki irigyelte Rékát. A férje sikeres, jóképű férfi volt, az esküvő után rögtön saját lakásba költözhettek, és még az anyósa is mintaszerűnek tűnt.
Kevés fiatal pár indulhatott ennyi előnnyel.
Réka pedig boldognak érezte magát, és ezt nem is rejtette véka alá. A munkahelyén gyakran mesélt arról, milyen figyelmes hozzá Márk, és mennyire gondoskodó Emese.
– Képzeljétek el – tágra nyílt szemmel újságolta egyszer –, Emese rábeszélte Márkot, hogy vegyen nekem egy bundát! Azt mondta, kabátban megfagyok a buszmegállóban, hiszen két átszállással jutok be dolgozni. Hát nem hihetetlenül törődő?
Máskor újabb történettel állt elő:
– Szombaton átjött, benézett a hűtőbe, hogy van‑e mindenünk. Este pedig futár hozott egy halom bevásárlást a szupermarketből! Olyan mennyiséget, hogy egy hétig boltba sem kellett mennünk!
A születésnapja után lelkesen mesélte:
– Lányok, Emese a legújabb iPhone-t ajándékozta nekem! El sem hiszitek! Csak nézegettem a kirakatban, és ő egyszerűen valóra váltotta az álmomat!
– De szerencsés vagy, Réka – sóhajtoztak irigyen a kolléganők.
– Az biztos! – ragyogott boldogan.
Amikor kiderült, hogy gyermeket vár, a lelkes beszámolói az anyósával kapcsolatban még inkább megszaporodtak, és egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a mindennapjaiban.