Nóra teljesen véletlenül szembesült a férje hűtlenségével. Ahogy ez annyiszor megesik, a feleségek mindig utolsóként értesülnek az igazságról. Csak később állt össze benne a kép: a munkahelyi összenézések, az elhallgatott félmondatok és a háta mögötti suttogás mind erről árulkodtak. A kórházban szinte mindenki tudta, hogy Nóra legjobb barátnője, Lilla viszonyt folytat Leventével. Egyedül ő élt tudatlanságban.
Az igazság azon az estén derült ki, amikor váratlanul hamarabb ért haza. Nóra évek óta orvosként dolgozott az osztályon, és arra a napra éjszakai ügyelet volt beosztva. Műszak végén azonban odalépett hozzá fiatal kolléganője, Eszter, kissé feszélyezetten.
– Nóra, megtennéd, hogy cserélünk? Ma bejönnék helyetted, te pedig szombaton dolgoznál. Ha persze nincs más dolgod. A húgom férjhez megy, akkor lesz az esküvő – magyarázta.
Nóra gondolkodás nélkül igent mondott. Esztert kedvelte, segítőkész lánynak tartotta, és az esküvő valóban nyomós ok volt.
Késő este jókedvűen indult haza, mert elhatározta, hogy meglepi a férjét. A meglepetés azonban őt érte. Amint belépett a lakásba, hangokat hallott kiszűrődni a hálószobából. Az egyik hang Leventéé volt. A másikat is azonnal felismerte, bár soha nem gondolta volna, hogy ebben a helyzetben hallja: Lilla beszélt. Amit kihallott, nem hagyott kétséget afelől, milyen kapcsolat fűzi össze őket.
Nóra ugyanolyan nesztelenül távozott, ahogyan érkezett. Az éjszakát az osztályon töltötte, álmatlanul forgolódva. Hogyan néz majd ezután a kollégák szemébe? Mindenki tudott mindent, csak ő volt vak a Levente iránt érzett szerelmétől. A férje jelentette számára az élet értelmét, érte számtalan dologról lemondott. Még az anyaság álmáról is. Valahányszor szóba hozta a gyereket, Levente halogatott: még nem jött el az ideje, éljenek kicsit maguknak. Most már világos volt, hogy a családjukat sosem vette igazán komolyan.
Ebben az átvirrasztott éjszakában született meg benne az elhatározás, amelyet akkor az egyetlen helyes útnak érzett. Reggel beadta a szabadságkérelmét, felmondással egybekötve, majd hazament, és amikor a férje már dolgozni indult, Nóra csendben hozzálátott ahhoz, hogy rendbe tegye a gondolatait és az életét, felkészülve arra, hogy hamarosan mindent maga mögött hagyjon.