Nem halogathat tovább. A férje abban a hitben él, hogy ő már összeroppant. Pedig hamarosan szembesül az ellenkezőjével.
Három nappal később Réka, a régi barátnője telefonált. A hangja feszült volt, szinte remegett.
— Nóra, ülsz? — kérdezte minden bevezetés nélkül. — Teljesen véletlenül belefutottam egy webáruházba. Gyertyákat árulnak. A tieidet.
Nórának kellett pár másodperc, mire felfogta.
— Hogy érted, hogy az enyémeket?
— Nézd csak — Réka közben láthatóan lapozgatott a telefonján. — Ez itt, a rózsás mintájú. És ez… emlékszel? A karácsonyi, hópelyhes. Pont olyanok, amiket te készítettél. Iszonyú drágán árulják, és még külföldre is postáznak.
Nóra megnyitotta az átküldött linket. A kijelzőn sorra jelentek meg az alkotásai. Minden egyes gyertya, amit esténként faragott a konyhaasztalnál, miközben Balázs a tévét nézte. Megszámlálhatatlan óra munka, türelem és figyelem. Balázs és az anyja, Hajnalka, mindig elvitték a kész darabokat. Azt mondták, ajándék lesz belőlük barátoknak, rokonoknak. Nóra hitt nekik. Ő mindig hitt.
Közben üzletet csináltak belőle. Az ő munkáját adták el „exkluzív kézműves termékként”. A bolt Hajnalka nevén futott, de Nóra azonnal felismerte a stílust: a leírásokat Balázs írta.
— Ez egyértelmű jogsértés — mondta az ügyvéd, akit Gabriella Boriszovna ajánlott, miközben kinyomtatott oldalakat rendezett maga elé. — Az ön szellemi alkotását az engedélye nélkül használták, ráadásul a bevételt is eltitkolták. Ez komoly ütőkártya lesz a tárgyaláson.
A bíróságon Balázs az anyjával együtt jelent meg. Hajnalka új kosztümöt viselt, és úgy nézett Nórára, mintha tőle vették volna el az utolsó falatot is.
— Meg fogod bánni, hogy ügyvédekkel fenyegetőzöl — sziszegte a folyosón. — A fiam egész életében dolgozott érted, te meg most még perelsz is. Hálátlan vagy.
Nóra nem reagált. Régen magyarázkodott volna, sírt volna, bocsánatot kért volna olyasmiért is, amihez semmi köze nem volt. Most csak várt.
Bent az ügyvéd tárgyilagosan, pontosan sorolta a tényeket: bankszámlakivonatok, képernyőfotók az online boltról, vásárlói vélemények, amelyek áradoztak a kézzel készült gyertyákról. Végül egy orvosi igazolást csúsztatott az asztalra.
— A képviseltem várandós — fordult a bíróhoz. — Tizenegy hetes. A gyermek apja az alperes. Abban az időszakban, amikor meddőséggel vádolta és elküldte otthonról, már a közös gyermeküket hordta.
Balázs megfeszült a székében, Hajnalka szája tátva maradt.
— Hazudik! — pattant fel Balázs. — Csak pénzt akar kicsikarni!
— A születés után a DNS-vizsgálat mindent tisztáz — vont vállat az ügyvéd. — Az orvosi dokumentumok azonban egyértelműek: a fogantatás a házasság idején történt.
Az ítélet egy héttel később született meg. A vagyon jelentős része Nórát illette, Balázst kártérítésre kötelezték az engedély nélküli felhasználás miatt, valamint gyermektartásra. Emellett megtiltották neki, hogy volt feleségét a beleegyezése nélkül megközelítse.
Hajnalka zokogva omlott össze a bíróság folyosóján.
— Tönkretettél minket! Mi csináltunk belőled embert, és ez a hála?
Nóra szó nélkül ment el mellette, egyszer sem nézett vissza. Már egészen más járt a fejében: a régi, családi nyaraló, ahol talán végre csend lesz, és újra kap levegőt.