Margit Halász az ablakoknál állt meg, és összehúzott szemmel mérte fel a lakást, mintha valóban hivatalos ellenőrzést tartana.
— Északi fekvés, ebből csak nyirkosság lesz. Az utca zajos, és ezért a lyukért túl sokat kérnek — sorolta szárazon.
— Nekünk tetszik… — jegyezte meg Ákos bizonytalanul.
— Tetszik? És amikor majd állandóan beteg leszel a nedvességtől, ki fog ápolni? Én? — vágott vissza Margit.
A garzont végül nem vették ki. Ahogy az azt követő öt lakás sem felelt meg. A keresgélés vége az lett, hogy egy kétszobás lakásban kötöttek ki, pontosan a túloldalon, Margit Halász házával szemben.
— Így praktikusabb — magyarázta Ákos. — Anyu bármikor át tud ugrani, segít majd a főzésben.
Át is ugrott. Minden egyes nap. Reggel ellenőrizte, evett‑e rendesen Ákos. Este megjelent „igazi étellel”, mert Lilla szerintük nem tudott főzni. A hétvégéket nagytakarításra szánta, mert „a fiatalok szemétben élnek”.
— Ákos, beszélnünk kellene az édesanyáddal — mondta egyszer Lilla fáradtan. — Felnőttek vagyunk, szükségünk lenne egy kis magánéletre.
— Ne csináld már ezt — legyintett Ákos. — Miért viselkedsz gyerekesen? Hiszen csak segíteni akar.
A lánykérés viszont valóban szép volt. Egy elegáns étteremben, gyertyafénynél, a gyűrű a pezsgőspohár alján várta Lillát. A lány boldogságában elsírta magát, és igent mondott.
Másnap reggel azonban Margit Halász megjelent a küszöbön.
— Hadd lássam azt a gyűrűt! Jézusom, gyémántos? Ákos, teljesen elment az eszed? Ennyi pénzt kidobni! Lehetett volna szerényebbet is venni, a maradékból meg vehettél volna nekem egy új mosógépet, az enyém már tízéves.
Lilla szó nélkül forgatta az ujján a gyűrűt. Ákos lesütötte a szemét.
— Anya… ez eljegyzési gyűrű…
— Eljegyzési, persze. És az esküvő mikor lesz? Remélem, nem nyáron, a melegben felmegy a vérnyomásom. Télen se jó, csúszós minden. A helyszínt pedig velem egyeztetitek, ugye? Nem vagyok hajlandó akárhol enni.
Ettől a ponttól kezdve a következő hónapok lassan kibírhatatlanokká váltak, és Lilla már sejtette, hogy az esküvő körüli harcok még csak most kezdődnek.
