A gondolat, hogy Lívia visszaforgatta az időt, Boglárkában valami mélyet megnyugtatott. Mintha ezzel együtt minden korábbi szorongása is szertefoszlott volna: az anyjával kapcsolatos félelmek, az apja eltűnésének emléke. Rádöbbent, hogy ez az ő élete, és nekik igenis lehet másképp, jobban.
Ebben a pillanatban csattant a bejárati ajtó, majd Miklós hangja töltötte be a lakást.
– Hűha, mi ez a mennyei illat?
– Vacsora a kedvenc férjemnek és Lívia apukájának – mosolygott Boglárka, és kilépett elé a konyhából.
Miklós megállt, végigmérte.
– Olyan vagy ma, mint régen… ragyogsz. Lívia, mondd csak, miért ilyen szép ma anya? – kérdezte nevetve, és az egész napi fáradtság mintha leolvadt volna róla.
– Azért, mert a lányunknak különleges képessége van – vágta rá Boglárka játékosan. – Tudja, hogyan kell visszatekerni az időt. Így ma mindenre jutott időm, és kivételesen remek a hangulatom.
– Az ott nem az én régi ébresztőórám? – kapta fel a fejét Miklós.
Később Boglárka komolyabbra fordította a szót. Elmondta, hogy az édesanyja nincs jól, szeretné, ha másnap meglátogatná. Megkérte Miklóst, maradjon otthon Líviával. Ő még sosem töltött ennyi időt kettesben a kislánnyal. Amikor Boglárka este hazatért, Miklós csak ennyit mondott:
– Te jó ég, hogy csinálod ezt minden nap? Egy gyerekkel lenni sokkal nehezebb, mint gondoltam.
Másnap az anyjánál ülve Boglárka hallgatta a kérdést:
– Mondd, kislányom, jól vagytok Miklóssal? Úgy látom, szeret benneteket.
Boglárka magában arra jutott, ezt nem lehet egyszerű mondatokkal elmagyarázni. A család nem pusztán érzelem. Határok kellenek, figyelem egymásra, és nem szabad mindent egyetlen emberre vagy csak a gyerekre tenni. Talán az apja sem volt annyira rossz, mint hitte. Az élet egyszerre bonyolult és meglepően egyszerű.
– Anya, nagyon szeretlek. Minden rendben van velünk, tényleg.
– Örülök – bólintott az asszony. – Jó, hogy külön éltek. Hozd el Líviát máskor is, menjetek el kettesben valahová.
– Rendben, köszönöm – felelte Boglárka, és megölelte. Talán nincs is szükség sajnálatra. Mindenkinek megvan a maga boldogsága.
