— Papíron minden úgy fest, mintha te is rábólintottál volna — zárta le Nikolett tárgyilagos hangon, mintha csak egy számlát ismertetne.
Lilla arca elsápadt, majd elöntötte a düh.
— Ez bűncselekmény! Teljesen jogellenes!
— Akkor bizonyítsd — vont vállat Lajos Oláh gúnyos félmosollyal. — Pereskedés, ügyvédek, szakértői vélemények… Ez mind hosszú évek kérdése. Addigra a műhelynek hűlt helye lesz. Már jövő héten bontanak, és autószalon nő ki a helyén.
Lilla ösztönösen felkapta a táskáját, és az ajtó felé indult, de Balázs Hegyi egy lépéssel előtte termett, elállva az útját.
— Hová készülsz?
— Azonnal állj félre! — kiáltotta Lilla.
— Nem mész sehova — mondta Balázs, és erősen a vállára szorította a kezét. — Itt maradsz, amíg ez az egész el nem rendeződik.
— Engedj el! — Lilla rángatózni kezdett. — Ez kényszerítés! Jogellenes fogva tartás!
— Ugyan már — nevetett fel Nikolett Váradi élesen. — Panaszkodj csak! A férjed nem engedi, hogy mászkálj a városban. Szörnyű tragédia. A rendőrök majd könnyesre röhögik magukat.
Ebben a pillanatban újra megszólalt a telefon. Pál Bíró neve villant fel a kijelzőn.
— Ne merd felvenni — szólt rá Balázs.
Lilla azonban gyorsabb volt. Megnyomta a gombot, és kihangosította a hívást.
— Lilla! — ordította a vonal túloldalán az idős férfi. — Feszítik az ajtót! Hívd a rendőrséget! Ez támadás!
— Pál bácsi! — kiáltotta kétségbeesetten Lilla, de Balázs kitépte a kezéből a készüléket, majd egy mozdulattal kikapcsolta.
— Elég a cirkuszból — mondta hidegen. Kinyitotta a hálószoba ajtaját. — Itt maradsz, és lehiggadsz. Később beszélünk.
Durván belökte a nőt, majd kívülről kulcsra zárta az ajtót. Lilla ököllel verte a fát, hangja berekedt a kiabálástól.
— Engedjetek ki! Semmi jogotok nincs hozzá! Ez az én műhelyem! A nagyapám öröksége!
— Ordíts csak — kiabált vissza Nikolett. — A szomszédok vidéken vannak, senki sem hallja.
Lilla lihegve az ajtónak támaszkodott. Nem eshet pánikba. Gondolkodnia kell. A tekintete végigsöpört a szobán, majd megakadt az ablakon.
Odaugrott, de azonnal látta: a keretet vastag ragasztószalag fedte, Balázs erre is felkészült. Második emelet — az ugrás életveszélyes lenne.
Telefon nincs. De… a laptop! A régi, kissé kopott gép ott pihent az asztalon. Bekapcsolta, remegő ujjal nyitotta meg az üzenetküldőt.
„Adrienn, azonnal segíts!” — gépelte. — „Balázs bezárt, törvénytelenül eladja a nagyapám műhelyét! Hívd a rendőröket!”
Alig telt el egy perc, már jött is a válasz: „Úton vagyok. Tarts ki!”
A fal túloldaláról hangfoszlányok szűrődtek át.
— Remek üzlet — elégedetlenkedett Lajos Oláh. — A jutalék félmillió. Abból simán elmehettek nyaralni.
— Én inkább veszek egy új bundát — felelte Nikolett. — Meg azt a táskát, amit tegnap láttam a butikban. Mesés darab.
— És mi lesz Lillával? — kérdezte Balázs kissé idegesen. — Nem fogja csak úgy lenyelni.
— Elválsz — vont vállat Lajos. — Találsz mást. Fiatalabbat. Vagyonosabbat.
— Pontosan — helyeselt Nikolett. — Emlékszel Bernadettre? Az étteremláncos fickó barátnője. Még mindig oda van érted.
Lilla hátrébb lépett az ajtótól. Úgy beszéltek róla, mintha selejtes tárgy lenne, amit gond nélkül lecserélnek.
Hirtelen odakintről éles zajok törtek be: fékcsikorgás, ajtócsapódás, kiáltások.
— Rendőrség! Azonnal nyissa ki az ajtót!
Lilla az ajtóhoz rohant.
— Itt vagyok! Erőszakkal tartanak fogva!
Egy hatalmas dörrenés rázta meg a lakást — a bejárati ajtó engedett. Léptek, parancsszavak, feszültséggel teli kiabálás hallatszott.
— Kezeket fel! A földre!
A hálószoba ajtaja kivágódott. Egy egyenruhás állt a küszöbön, mögötte Adrienn Vincze.
— Lilla! — sietett oda hozzá a barátnője. — Jól vagy?
— Igen… de a műhely… — Lilla hangja megremegett. — A nagyapám műhelye…
— Már intézkedtek — ölelte át Adrienn. — Pál is hívta a rendőröket, sőt újságírókat is. A területet lezárták, az embereket őrizetbe vették.
A nappaliban Balázs, Nikolett és Lajos a falnál álltak, kezüket a fejük fölé emelve. A rendőrök az irataikat ellenőrizték.
— Ez félreértés! — ordította Balázs. — A férje vagyok! Jogom van hozzá!
— Jogtalan fogva tartáshoz nincs — felelte higgadtan az egyik rendőr. — Ahogy okirat-hamisításhoz sem.
— Miféle hamisítás?! — sikította Nikolett.
— Az úr — bökött a rendőr Lajos felé — hamis meghatalmazással intézte az ügyletet. Az a közjegyző, aki állítólag hitelesítette a papírokat… már két éve halott.